Ismét felültünk a blog időgépére, és visszautaztuk a kilencvenes évekbe. Az előző rész kellőképpen megadta a megfelelő nosztalgikus alapokat, remélem mindenki arcára tudtam mosolyt csalni a régi kedvencekkel. A téma kimeríthetetlen, hiszen nagyon termelékeny volt játék szempontból a 90 évek, (még csak az!) így folytassuk utunkat, kalandozzunk tovább...
Prince of Persia
Be kell, hogy valljam, ezt a játékot az első részben szerettem volna megemlíteni, de valahogy kimaradt, annak ellenére, hogy gyerekkorom igen meghatározó eleme volt. Így a hiánypótlás jegyében kötelező ezzel kezdeni. 1989.-ben járunk, a Brøderbund kiadja ezt a legendás akció-kaland platform játékot. Nem várt sikere lett, 2 milliónál is több példány kelt el belőle, és ez akkoriban hatalmas teljesítmény volt, ha össze kellene hasonlítani talán volt olyan népszerű, mint ma a GTA. A történet rém egyszerű, a főhőst (ismeretlen neve sose derült ki) bezárják, és szerelmét a hercegnőt kellett kiszabadítani Jaffar fogságából. Persze azért kicsit bonyolították a dolgunkat, mert mindenre 1 óránk volt. A karakter mozgása meglehetősen életszerűre sikerült, ami nem is csoda, hiszen a fejlesztő (Jordan Mechner) rengeteg munkát fektette bele. Videóra vette öccsét, ahogyan fehér ruhában mozog, ugrál, kardozik, és ezeket a felvételeket ültette át a játékba. Egyetlen fegyverünk a kard volt, de nehézzé tette a játékot a szinteken előbukkanó csapdák, leeső kövek, szakadékok. Persze pánikra semmi ok, mert a mai játékokban megszokott "medic kit" is volt bőven különböző színű löttyökkel teli üvegcsék formájában. A játék megért pár folytatást, de azok korántsem voltak olyan népszerűek mint a legendás első rész.
Street Rod 2
Minden gyerek szerette bütykölni az kisautóit, vég nélkül imádtunk csavarozgatni, szerelni kis gyerekként. Nem volt kérdés ez a gép előtt ülve is szórakoztató lehet. Ki ne szeretné megépíteni benzinfaló hot rod gépét legendás amerikai autókból? Naná, hogy mindenki, ezt tudták anno is, és 1991.-ben kiadásra került a Street Rod második része, amely ezt a világot nagyon részletesen tudta elénk tárni. Volt itt minden ami egy autószerelő műhelyben kell, hogy legyen. újságokban böngészhettük a használt, és új alkatrészeket, autókat, vehettünk eladtunk mindent, csavarozgattuk a kocsinkat, lefújhattuk, váltót, motort, kereket cseréltünk. Kellett hozzá gazdasági érzék, hiszen minden pénzbe került, tudni kellett, hogy mit hogyan adjak el, hogy kijöjjek a nehezen megszerzett gázsiból. És igen a pénz, honnan volt? Naná, hogy nem csak a garázsban porosodtak ezek a csoda masinák, hanem az általunk épített gépekkel kifurikáztunk a placcra, és versenyeztünk az utcai suhancok ellen, természetesen pénzért, bátrabbak feltehették a kocsijukat tétként. Kellő merészség kellett ehhez, mert az ellenfelek motorháztetői alá nem láttunk, gyakran a kívülről roncs autó bivalyerős motort rejtett. A versenyek sem voltak egyszerűek, hiszen egy kő, vagy fának hajtás hamar tönkre rakta a gépet, ahogyan a váltásokra is oda kellett figyelni, ha nem akartuk, hogy váltónk az úttesten végezze. Több forrás említ egy befejezetlen harmadik részt, mely a második rész sikereit meglovagolva, abból építkezve megtartaná a 2. rész játék menetét (persze kiemelve mindent ami abban jó volt) de mindezt egy kitűnő 3D grafikai motorral látnák el. Nos nagy talány, hogy elkészült-e vajon, mindenesetre egy béta verzióról van fenn videó a youtubon, ide kattintva meg is nézheti. Egy biztos nem volt könnyű játék, de talán pont ez volt benne a szerethető, meg volt a maga atmoszférája, a régi amerikai benzinfalókkal való versenyzés minden fiú vágyálma volt. .
Theme Hospital
Ugorjunk egy nagyobbat, az időben egészen pontosan 1997.-re. A téma nem mint az egészségügy, vagyis a kórház, és annak üzemeltetése. Az Electronic Arts jóvoltából játszhattunk anno ezzel az üzleti szimulátorral. A fejlesztők rájöttek arra, hogy amennyiben egy bonyolult irányítású, nyersebb játékot dobnak a piacra, azzal nem csak a célközönségüket ritkítják meg (gondoljunk bele egy 8-9 éves nem fog vele játszani), de nagy eséllyel a játék is megbukik. Ez nagyszerű felfedezés volt, és így a játék kapott egy gyerekes köntöst, humoros (fiktív betegségek pl megnagyobbodott fejek) komikus volt, szerethető, és kellőképpen tartalmazott kihívásokat is. Mindemellett egyszerűen kezelhető volt, mégis nagyszerűen el voltak vele kicsik és nagyok egyaránt. Üzleti szimulátor lévén be kell osztani a pénzt, dönteni kellett kit veszünk fel, mennyiért, hova mit helyezünk a kórházba, persze mindezt úgy, hogy az adott pályán az előírt betegek szükségleteit kielégítsük, és persze meg is gyógyítsuk őket. Betegségből volt bőven, volt itt pl megduzzadt fej, elvis-szindróma, idegenné válás. Természetesen mindegyik más gyógymód, kezelés, orvosi műszer orvos kellett így a kezdetben üres kórházunk hamar megtelt az általunk létrehozott osztályokkal. A játék megjelenése (grafikája) magával ragadó volt amolyan rajzfilmes világot teremtett, emiatt is szerettük annyira, ma talán cukinak neveznénk. Külön öröm volt, hogy kijött belőle magyarra fordított verzió is. Hosszú órákat töltöttem jómagam is a kórházam menedzselésével, fejlesztésével, élvezettel néztem ahogy a karbantartó éppen szereli a radiátort a váróban, vagy éppen a pszichiáter beszélget betegével. Kellett is a felügyelet, mert gyakran elfelejtették a munkájukat végezni, és vígan pihengettek orvosok, karbantartók,nővérkék a pihenőszobában, miközben kinn a bejáratig állt a sor. Ekkor persze nincs mese ki kellett rúgni, és más agilisabb munkatársat felvenni. Fontos azért megemlíteni, hogy a humorosság, a "gyerekesség" nem ment az "üzleti szimulátorosság" rovására, a pénzt nem lehetett annyira szórni kényünk kedvünkre, mert minden egyes centnek megvolt a maga helye, hiszen folyamatosan fejleszteni kellett az osztályokat, hiszen minden szinten megismerhettünk egy új gépet, orvost, betegséget, és a szint teljesítéséhez ezeket a betegeket bizony el kellett látni. Azért a kötelező elemek mellett számos "csicsa" holmink volt virágokkal, kényelmes ülőhelyekkel tehettük modernebbé, komfortosabbá kórházunkat. Ez a játék volt a nagy vidámparkos verzió (Theme Park) elődje, de a komolyabb szimulátorokat kedvelőknek még jócskán kellett várniuk a Hospital Tycoon kiadására, így a játék igen sokáig elégítette ki a kórház szimulátor játék szerepét. Az nem vitás gyerekként ha a valódi kórházat utáltuk is ezt a játékot nagyon szerettük.
Természetesen bőven akad még game, amiről lesz mit írni (nektek olvasni), szóval lesz még folytatás az biztos.
Utolsó kommentek